Magyarország és Schengen


Az 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami szerződéshez csatolt schengeni jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében minden olyan államnak, amely az Európai Unióhoz csatlakozik, kötelező átvennie a schengeni acqiust (joganyagot), azaz kötelező csatlakoznia a schengeni övezethez. Kivételekre nincs mód, az erre szóló kötelezettségvállalás 1999 óta valamennyi EU-tagjelöltnek kötelező.

Így tehát a Magyarországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokon a bel- és igazságügyi fejezetet illetően már nemcsak a közösségi és uniós joganyag, hanem a schengeni acquis átvételének készségéről és ütemezéséről is be kellett számolnunk. Ezen kötelezettségünk folyamatos, azóta is fennáll.

Az elvégzendő feladatok ütemezését 2000 óta, az Európai Bizottság felhívására elkészített, folyamatosan frissített akcióterv tartalmazza. A Magyarország által elsőként elkészített akcióterv annyira sikeresnek bizonyult, hogy a későbbiek folyamán ez vált mintává a többi csatlakozni kívánó állam számára is. A terv fejezetenként tartalmazza a vonatkozó schengeni előírást, annak megvalósítási fázisát, jogalkotási és intézményfejlesztési feladatokra lebontva. A schengeni tagságra való felkészülés tehát ettől az időszaktól folyamatos.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott - kilenc másik állammal egyszerre - az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmányok újdonságot hoztak a schengeni joganyag tekintetében, ugyanis két kategóriára bontották azt. Az I. kategóriás schengeni acquist már az EU-csatlakozás dátumától alkalmazni kell, míg a II. kategóriás schengeni acquist csak a teljes jogú schengeni taggá válástól lehet alkalmazni.

Korábban az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó államok nem alkalmazhatták a schengeni előírásokat teljes jogú schengeni taggá válásukig. Az újdonság oka az, hogy a schengeni acquis már a közösségi és az uniós joganyag része, így alkalmazni kell.

A teljes jogú csatlakozást megelőzően, 2007. december 21-e előtt Ausztria Magyarországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös határszakasza külső határnak minősült, ott a schengeni külső határokra vonatkozó előírások szerinti ellenőrzés zajlott.

A II. kategóriás schengeni normák - melyek többnyire a belső határokon az ellenőrzések megszüntetését feltételező, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS) alkalmazásához kapcsolódó normák - hazánk teljes jogú schengeni taggá válásával alkalmazhatóak.

A csatlakozási okmány másik újdonsága a schengeni acquis két kategóriára bontása mellett az, hogy az új tagállamok számára létrehozta a Schengen Alapot (Alap). Ennek célja, hogy pénzügyileg támogassa a teljes jogú schengeni tagságig hátralevő felkészülés utolsó szakaszát, a külső határok és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó területek ellenőrzését. Az Alapból az unió hároméves időtartamra (2004-2006) összesen 165,8 millió euró, azaz több mint 42 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott Magyarország számára.

Magyarország 2007 végére minden, a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges feltételt teljesített, így 2007. december 21-én minden magyar állampolgár szabadon közlekedhet a schengeni övezet országaiban.