Schengen-szótár


Schengen
Schengen egy luxemburgi kisváros a német és francia határ mellett, ahol 1985-ben először fejezték ki az akkori Európai Közösség egyes országai azon elhatározásukat, hogy szűnjön meg a tagállamok belső határain a személyek ellenőrzése. Csak évekkel később az Európai Unió megalakulását követően valósulhatott meg teljes mértékben a személyek szabad áramlása az Európai Unió térségén belül.

Belső határok
A schengeni államok közös, szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat, a schengeni államok belső légi járatok indítására és fogadására szolgáló repülőterei, valamint a tagállamok tengeri, folyami és tavi kikötői, melyek rendszeres kompjárat céljára szolgálnak. Magyarország teljes jogú schengeni taggá válásával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol - tehát nem csak a korábbi, kijelölt határátkelőhelyeken - átléphetik a belső határokat a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon.

Külső határok
A schengeni államok szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat, tengeri határokat és repülőtereket, folyami, tengeri és tavi kikötőket, amennyiben ezek nem belső határok. Ha kívülről utazunk be a schengeni övezet területére (illetve a schengeni övezetet akarjuk kifelé elhagyni), akkor a határátlépésre továbbra is csak a kijelölt határátkelőhelyeken és a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor. Magyarország határszakaszai közül a schengeni szerződés hatálybalépését követően: "külső" határnak minősül, és ezért változatlan marad a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon.

Légi közlekedés
A repülőtereken is lesznek ún. külső és belső határok, ezek megkülönböztetésére azonban csak 2008. március 29-től kerül sor. A repülőtéri, belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz, ha más, schengeni országból érkezünk vagy oda utazunk, akkor csak a légi járatra való bejelentkezéskor (check-in) kerül sor az ellenőrzésre. Nem schengeni tagállamba való utazáskor - vagy onnét történő hazatéréskor - a hagyományosan megszokott ellenőrzésre kell számítani.

Schengeni acqius
Az 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződéshez csatolt schengeni jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében minden olyan államnak, amely az Európai Unióhoz csatlakozik, kötelező átvennie a schengeni acqius-t (schengeni joganyagot). Kivételekre nincs mód, az erre szóló kötelezettségvállalás 1999. óta valamennyi EU tagjelöltnek kötelező. Korábban az Egyesült Királyság és Írország kapott "felmentést" az alkalmazás alól, de a schengeni rendőri együttműködésben ők is részt vesznek.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS)
A külső határokon egységes határellenőrzést, továbbá a schengeni térségen belül egyes tagországok rendvédelmi szervei ún. mélységi ellenőrzést hajthatnak végre, melynek során ellenőrizhetik a tagállamok és a harmadik országok állampolgárait is. Ezt a schengeni tagállamok adatszolgáltatásából létrejött és az egymás közötti adatcserét szolgáló Schengeni Információs Rendszer teszi lehetővé, ami elsősorban személyekre és tárgyakra vonatkozó körözési, illetve személyekre vonatkozó beutazási és tartózkodási tilalmi információkat tartalmaz.

Rendőrség és határőrség integrációja
A schengeni tagság követelménye volt egy önálló, az államhatárról szóló törvény. Ennek a szakmai rendelkezései pedig beépültek a rendőrségi törvénybe, és ennek keretében a rendőrség eddigi négy szolgálati ága kiegészül egy ötödikkel, a határrendészettel. A schengeni térséghez való csatlakozás technikai és intézményi feltételeinek megteremtésével lehetővé válik a hatékonyabb, eredményesebb fellépés a közrend, a közbiztonság, a határbiztonság védelme, valamint az illegális migráció területén, egyben takarékosabb és költséghatékonyabb megoldást jelent ezeken a területeken.

Javasolt utazási okmányok
Az utazáshoz az új típusú, kártya formájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.

Utazási okmány 14 év alattiaknak
A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!

Utazás személyi igazolvánnyal
A személyi igazolvánnyal való utazás joga nem schengeni vívmány, hanem uniós tagságunkból következő alapjog. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától, 2004. május 1-től a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai (az EU tagállamok + Izland, Liechtenstein és Norvégia) területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált.

Kétoldalú nemzetközi szerződés alapján személyi igazolvánnyal lehet utazni Horvátországba is. Svájc ugyan szintén nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok bármilyen típusú érvényes személyazonossági igazolvány birtokában beutazhatnak az országba, és ott 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak. Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály. A személyi igazolvánnyal történő utazás joga az összes forgalomban lévő személyi igazolvány típusra érvényes.

Személyazonosító okmány
A schengeni térségen belül is általános szabály, hogy a személyazonosításra szolgáló okmány akkor is mindig legyen nálunk, ha nincs a határon ellenőrzés, mert a tagállamok a területükön bármikor igazoltathatnak.

A szabad mozgás közösségi jogával rendelkező személyek
Az EU-tagállamok, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai, valamint az őket kísérő vagy hozzájuk csatlakozó családtagjaik, állampolgárságuktól függetlenül.

Harmadik országbeli állampolgár
A szabad mozgás közösségi jogával nem rendelkező, vízumköteles személy.

Egységes, schengeni vízum

A schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vonatkoznak. A hosszú távú, 90 napot meghaladó tartózkodás szabályait az egyes tagállamok saját nemzeti jogszabályai határozzák meg. A schengeni vízumok kiállításának szabályai a különböző országok konzulátusain alapvetően megegyeznek, a vízumdíjak egységesek.

Schengeni vízumtípusok
- repülőtéri tranzitvízum (A)
- átutazóvízum (B)
- rövid távú tartózkodásra jogosító beutazóvízum (C)

A schengeni vízum iránti kérelmet annak a tagállamnak a külképviseletén kell benyújtani, mely ország a látogatás fő úti célja.
Fontos tudni, hogy a vízum előzetes beutazási engedély, amely birtokosát nem jogosítja fel automatikusan a belépésre. A beutazás és tartózkodás feltételeinek igazolását a határátkeléskor is kérhetik az utastól, és amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, úgy a határról visszafordíthatják.

Mélységi ellenőrzés
A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ez nem egy "beljebb tolt határt" jelent, az igazoltatásra nem folyamatosan és nem helyhez kötötten kerül sor.

Minimumellenőrzés
Annak ellenőrzése, hogy a személyek vagy a járművek és szállítmányok határátlépési feltételei megvannak-e. Ez az úti okmány gyors és egyszerű ellenőrzéséből áll annak megállapítása érdekében, hogy az úti okmány érvényes-e, illetve találhatóak-e rajta hamisításra utaló jelek. Természetesen a járműveket és adott esetben annak okmányait is ellenőrizhetik.

Alapos ellenőrzés
Harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése, szemben a minimumellenőrzéssel, amit a szabad mozgás közösségi jogával rendelkező személyek esetében végeznek. Ennek során a határőr ellenőrzi, hogy a harmadik országbeli állampolgár teljesíti-e a valamelyik schengeni állam területére való belépés valamennyi feltételét.

Kishatárforgalom
A határ menti lakosok által egy külső, szárazföldi határ rendszeres átlépése kishatárforgalmi engedéllyel, például a határterületen való szociális, kulturális vagy megalapozott gazdasági, illetve családi indokú tartózkodás céljából, ami nem haladhatja meg a három hónapot. Magyarország és Ukrajna között már létrejött a kétoldalú kishatárforgalmi megállapodás.

Vámellenőrzés
A vámellenőrzések megszűnése a belső határokon szintén nem schengen-függő. Két EU tagállam között egyáltalán nincs vámellenőrzés a határon, akkor sem, ha a személyek ellenőrzését ott még fenn kell tartani a schengeni taggá válásig.

Munkaerő-piaci korlátozások
A munkaerő-piaci korlátozásoknak szintén semmi köze a schengeni tagsághoz. Attól, hogy megszűnik a belső határokon az ellenőrzés, még nem léphetünk be a munkaerőpiacra azokban az országokban, amelyek velünk szemben korlátozást alkalmaznak.