Utazási tudnivalók


Letölthető tájékoztató (pdf)


Utazás közúton, vasúton
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a belső határokon semmilyen ellenőrzéssel nem találkozunk, egyszerűen továbbhajthatunk az úton, pont úgy, mint bármelyik úton Magyarország területén. Sőt, a határt nemcsak az eddigi határátkelőhelyeken lehet átlépni. Aki már utazott gépkocsival pl. Ausztria és Németország között, személyesen is ízelítőt kaphatott ebből.

Néhány fontos kitételt azonban ismernünk kell a meglepetések és a félreértések elkerülése végett:
Csak azokba a tagállamokba léphetünk be ellenőrzés nélkül, amelyek teljes körűen alkalmazzák a schengeni rezsimet, és azoknak is csak az ún. belső határain, tehát azokon a határokon, amelyek egy másik schengeni tagállammal közösek.

Így nem utazhatunk be ellenőrzés nélkül továbbra sem:
- az Egyesült Királyságba és Írországba, mert ezen államok nem alkalmazzák a schengeni határellenőrzésre vonatkozó előírásokat;
- Ciprusra;
- Romániába és Bulgáriába, amíg azok schengeni taggá nem válnak.

Norvégia és Izland - bár nem EU-tagok - társulási megállapodással schengen-tagnak minősülnek, így ha oda közvetlenül egy másik schengeni tagállamból utazunk, akkor is ellenőrzés nélkül beutazhatunk. Hamarosan ez lehet a helyzet Svájccal is, de a megkötött társulási megállapodás még nem lépett életbe.

Amennyiben a schengeni tagországok külső határait lépjük át (utazás szempontjából külső határ egy schengeni tagállamnak minden olyan határa, amely nem schengen-tag EU-országgal, vagy harmadik állammal határos), akkor az EU-állampolgárok is ellenőrzés alá esnek. Ilyenkor be kell mutatni az érvényes úti okmányt, illetve két EU-tagállam között az érvényes úti okmányt vagy a személyi igazolványt.

A nem EU-országokat, illetve a schengeni rendszerhez nem társult országokat tehát a schengeni előírások nem kötik, így az EU-állampolgárokat is alaposan ellenőrizhetik, és a személyi igazolványt nem fogadják el az ellenőrzés során, hacsak erre vonatkozó kétoldalú megállapodás nem született. Így pl. ha valaki Magyarországról Ukrajnába utazik, azt csak érvényes útlevéllel teheti.

Általános szabály, hogy személyazonosításra szolgáló okmány akkor is mindig legyen nálunk, ha nincs a határon ellenőrzés, mert a tagállamok az államterületükön belül bárhol (nem a határon!), bármikor igazoltathatnak. Az ellenőrzés során minden esetben a személyek személyazonossága és állampolgársága számít, nem pedig az utazáshoz használt gépjármű rendszáma, felségjelzése, hiszen abba bárki beszállhat.

Utazás repülővel
A repülővel történő utazásra speciális szabályok vonatkoznak. Minden schengeni ország repülőterein fizikailag el kell különíteni az ún. belső és a külső járatokat. Belső járatnak minősül minden olyan járat, amely schengeni tagállamból schengeni tagállamba repül anélkül, hogy nem schengeni tagországban megszakítaná útját.

Külső járat minden olyan járat, ami nem schengeni országból schengeni tagállamba érkezik, vagy schengeni országból indul nem schengeni országba. (Itt is érvényes, hogy az Egyesült Királyság és Írország nem schengeni tagállam, Norvégia és Izland viszont az. Nem biztos, hogy az újonnan EU-hoz csatlakozott országok mindegyike schengeni tag lesz, Bulgária és Románia egy ideig még biztosan nem.)

A külső járatok esetében van személyellenőrzés (ún. határforgalom-ellenőrzés), méghozzá akkor, amikor a schengen-tag repülőterére megérkezik a gép, illetve mielőtt a schengen-tag repülőteréről induló gépbe beszállnánk.

A belső járatoknál nincs személyforgalom-ellenőrzés, tehát útlevélkezelés nélkül eljuthatunk a géphez, illetve a repülőtér érkezési várójáig. Van viszont utasbiztonsági ellenőrzés: a poggyászok és a személyek átvilágítása. Ez ugyanis az utasok és a repülőgép biztonságát szolgálja, és nem beutazási szabály.

Vízi közlekedés ellenőrzése
A vízi közlekedést illetően a hangsúly a tengeri közlekedés, forgalom ellenőrzésén van. Az ellenőrzést az érkezés vagy indulás helye szerinti kikötőben végzik el, az adott hajó fedélzetén vagy az erre a célra elkülönített, a kikötő közvetlen közelében található helyen.

Utazás személyi igazolvánnyal (A személyi igazolvánnyal történő utazásról szóló tájékoztatás már a hatályos gyakorlatot tükrözi.)

A személyi igazolvánnyal való utazás joga nem schengeni vívmány, hanem uniós tagságunkból következő alapjog. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától ugyanis a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai (az EU-tagállamok + Izland, Liechtenstein és Norvégia) területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált.

A személyi igazolvánnyal történő utazás joga az összes forgalomban lévő személyi igazolvány típussal, azaz
1- az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel),
2- az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel),
3- a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve
4- a 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolható.

Kétoldalú nemzetközi szerződés alapján személyi igazolvánnyal lehet utazni Horvátországba is. Svájc ugyan szintén nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok bármilyen típusú érvényes személyazonossági igazolvány birtokában beutazhatnak az országba, és ott 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak. Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!